Juhász Gábor 1977-ben született Miskolcon és az észak-magyarországi Szerencsen nőtt fel. Családjával jelenleg Vámosújfaluban él. Festeni 1996-ban kezdett el, egy komoly lefolyású betegség után. Kezdetben akvarell, tempera és akril technikákat alkalmazott, később áttért az olajfestészetre.

 

Első önálló kiállítására 2000. decemberében került sor szülővárosában, Szerencsen. A kiállítás sikere a festészet folytatására és képzőművészeti továbbképzésre ösztönözte. Elsősorban autodidakta módon képezte magát, ezenkívül több kortárs festőművésztől sajátíthatta el a különféle festőtechnikákat. Gábor számos önálló és csoportos kiállításon vett részt, ahol több díjat is nyert. Festészetét kezdetben a XVII. századi holland tájképfestők, valamint idősebb Markó Károly művei inspirálták.  Érzelmileg azonban az impresszionisták, a posztimpresszionista művészek, különösen Van Gogh festészete áll hozzá a legközelebb.

Gábor főleg tájképeket fest, szűkebb hazájának természeti szépségeit örökíti meg festményein.

Művei megtalálhatóak különböző magyarországi intézményekben, kórházakban, kultúrális központokban, neves szállodákban. Ezenkívül többször adományozott festményt jótékonysági célra, idősek megsegítésére és beteg gyermekek javára.

 

Festményei a világ számos országába eljutottak, különböző intézményekbe és magángyűjtőkhöz, köztük Németországba, Hollandiába, Romániába, Szlovákiába, az Egyesült Államokba és Malawiba.

 

Gábor számára a festészet önkifejezés, meditáció, pihenés és az őt körülvevő életteli természet szépségének művein át való közvetítése.

A Zemplén vidéke, a Tisza, Bodrog, Takta folyók jelentik számára a soha meg nem szűnő inspirációt képeihez, de szívesen fest régi templomokat várakat és virágcsendéleteket is.


Festményeim


Megosztani